A Tàijíquán és a Chén stílus eredete röviden - Családfa
A Tàijíquán az egyik legelterjedtebb kínai harművészeti és egészségmegőrző módszer. Kialakulása meglehetősen homályos múltra tekint vissza. A Tàijíquán eredetét, a különböző források nem egységesen határozzák meg, de elmondható, hogy a hagyományok leginkább Zhāng Sānfēng taoista szerzeteshez kötik. Személyével kapcsolatban különböző korokban végeztek kutatásokat, de semmilyen hiteles történeti utalást nem találtak arra vonatkozóan, hogy mikor élt és egyáltalán létezett-e. Ezért a kínai hagyomány a Chén család 9. generációját képviselő Chén Wangting-et tekinti a Chén Tàijíquán megalapítójának, mely minden Tàijí stílus közül a legrégebbinek számít, és amelyből minden mai stílus /Yang, Wu (hao), Wu, Sun/ kifejlődött.

Chén Wangting (1600-1680), aki a Míng időszak végén és a Qíng- dinasztia uralkodásának kezdetén élt, számtalan utazása során a Quán fâ több stílusát is elsajátította és már korán elismert harcművész volt. Shandong tartomány katonai elöljárója volt. Harcművészetéről alkotott nézeteit összekötötte a kínai orvoslással. Szülőfaluja (Chen Jia Gou, a Chén család faluja) védelmezésekor sok elismerésben részesült és nagy tisztelet övezte. Mikor idősebb lett, falujában maradt és az általa elsajátított legjobb technikákból létrehozott egy új stílust, melyet a taoista filozófiára támaszkodva Tàijíquán-nak nevezett el. Ebbe a Dǎo yǐn -ből és a Tuīna -ból vett technikákat is belefoglalta. Különösen nagy hatással volt rá Wang Zongyue, a Changquán mestere és Qi Jiguang írásai. Innentől a Chén család stílusa hagyományozódott generációkon át napjainkig.


A Chén családnak eredetileg hét különböző pusztakezes formagyakorlata volt ismert. Ezt kiegészítette még a Tàijíquán Tōngbèi gyakorlata ( más néven Tàijíquán Hosszú Ököl). Alapjai a kora Shǎolín és Wúdang stílusai voltak, de mára ezekből csak kettő maradt fenn. Egy 83 lépéses és egy 71 lépéses forma ( más néven Ágyú- Ököl / Pàochuí/ ).. Ezek a formák képezik még ma is a stílus magját. Ezen kívül a " lökő- kezek" ( Tuī shǒu ) bonyolult és kifinomult rendszerét, valamint a kardok (Jiàn, Dāo) és a lándzsa (Qiāng) használatát hagyományozták tovább. Stílusának jellemzői az élénk, erőteljes és mély állások, a csavarodó mozgások, melyek a spirális erő használatát tanítják. A gyakorlatban a lágyság és keménység kiegészítik egymást a gyors és lassú mozdulatokkal.
A 14. generációs mester Chén Changxing (1771-1835) írta meg az első könyvet a Tàijí -ról. Ő vonta össze a Chén stílus első és második formáját és Ő tanította Yang Fukui -t (Yang Lu Chang), aki a Yang Tàijí megalkotója volt.
A 16. generációs Chén Xin írta a következő tanulmányt a Chen stílusról, írásának alapja Chen Changxing könyve volt. A Chén stílusú Tàijí mozdulatainak végrehajtásáról, alapelveiről Gu Luxin /Chén Fake beavatott tanítványa/ írt könyvet, amely két kiadást ért meg (1963, 1964) és napjainkban is tankönyv értékkel bír.
17. generációs Chén Fake (1887-1957) mester Chén Yangxi három fia közül a legfiatalabb volt. Hírnevét fiatalkori győztes harcaival vívta ki. 1928-ban unokaöccse Chén Zhaopi hívására Pekingbe ment, ahol újabb győzelmei tovább növelték tekintélyét. Ezután megnyitotta első edzőtermét Pekingben.


A 18. Generációs Feng Zhiqiang 1926-ban született Sulu megyében, Hebei vidékén. A Feng család híres volt harcművészeti hagyományáról. Ezt a hagyományt folytatva Shǎolín stílusokat tanult nagybátyjától, majd 12 évesen Pekingbe költözött, ahol tanítványa lett Hu Yaozhen nagymesternek. Hu mestertől elsajátíthatta a Nèigōng -ot és a Xīnyì Liùhéquán módszerét. Mikor Hu mester látta tanítványa kitartását, szorgalmát és nagy tehetségét, beajánlotta Őt Chén Fake Tàijí mesternél és gondjaira bízta. Néhány évtizeddel később Feng Zhiqiang lett Chén Fake jogutódja, folytatva Chén Fake mester Chén Stílusú Tàijí hagyományait. Elősegítette, hogy a Chén Stílusú Tàijí-t szerte a világon megismerjék, gyakorolják.

1983-ban megalakult a Pekingi Chén stílus Tàijí Kutató Szervezet, melynek elnökéül választották, így a Chén stílusú Tàijí vezetője lett. Ettől kezdve a Chén Tàijí stílus elterjedt Kínában, majd szinte az egész világon.
Magyarországra 1997-ben jutott el a Chén Tàijí , Han Kuiyuan (1948-) 19. generációs mester által. Harcművészeti tanulmányait 5 éves korában kezdte, Shǎolín stílussal. Később Tian Xiuchen mesterhez került, akinél megismerhette a Chén Tàijí fortélyait. Tian mester látva szorgalmát és elhivatottságát, hamarosan a legjobb tanítványai közé emelte. Tian mester 1984-ben bekövetkezett halála után, Feng Zhiqiang mester fogadott tanítványa lett. Kitartó és szorgalmas gyakorlásával hatalmas tapasztalatokat szerzett Tian, majd Feng mester irányítása alatt. Önálló oktatói feladatokkal bízták meg, majd kinevezték a Pekingi Tàijí park vezetőedzőjének.

Feng Zhiqiang felkérte Őt, hogy Európában is népszerűsítse a Chén stílusú Tàijí -t. Han mester a kérésének eleget téve 1997-ben Magyarországra érkezett és Budapesten elkezdte tanítani a Chén stílusú Xīnyì Hùnyuán Tàijí-t. 2001 őszén létrehozta a Magyarországi Chén stílusú Xīnyì Hùnyuán Tàijíquán Egyesületet.
Manapság Feng Zhiqiang mester munkássága mérföldkőként szolgál a Tàijí fejlődésében Kínában és az egész világon.
Feng mester gyakran mondja:
Hagyjuk, hogy a kínai kultúra az emberiség jobbá tételét szolgálja!
Ez az én kívánságom.
The Style

